2013. november 22., péntek

A birsalma átlényegülése. Birsalmasajt

A cím annyira drámai, hogy színdarabként írtam meg ezt a bejegyzést.
Tehát:
Szereplők:
1 kilogramm birsalma
ízlés szerint cukor
néhány darab fahéj
víz
Kellékek:
éles kés, vágódeszka, fakanál, merőkanál, kiskanalak,


Helyszín:
Egy közepes méretű lábas, kompótos tál és tálkák


A kellékes hanyagságából a fakanál lemaradt a képről.
A kiskanál is.
Cselekmény:
1. A birsalmát NEM HÁMOZZUK, hanem héjastul nyolc felé vágjuk, kivesszük a magházát, és a cukros vízben a fahéjjal puhára főzzük.  Hidegen tálaljuk. A fanyar, kemény, élvezhetetlen gyümölcs a beavatkozás hatására fenséges csemegévé válik.

2. Ha birsalma sajtot akarunk készíteni, akkor 1,20 kg gyümölcshöz 80 dkg cukrot kell számítani. Nem érdemes takarékoskodni vele, mert akkor könnyen megpenészedhet a sajt, mint nekem idén, úgyhogy kénytelen vagyok egy régebbi képpel illusztrálni ezt a receptet. A puhára főtt birsalmáról leöntjük a levet, szitán áttörjük, főzzük még negyed  óráig. Tálkákba töltjük, ha megszilárdult, kiborítjuk. Süteményekbe, de magában is kiváló. Ha nehezen szilárdul meg, akkor tegyük meleg helyre.


Az alsó rúdban diódarabok vannak.
Karácsonyi ajándék is lehet. 2015-ös képek. Azért világosak, mert citromlé is van bennük. Recept itt:


Mazsolával: 





Bibliás elmélkedés most már komolyabban:
Ahogy kevergettem a kompótot, az a változás jutott eszembe, amit Isten végez az emberben. Adott egy fanyar természetű, keserű, kemény ember, akinek mindenről valami negatív jut az eszébe. Aztán egyszer csak találkozik Jézus Krisztussal. Igéje megszólítja, a Szent Lélek elkezdi benne az újjáteremtő munkáját, és megtér. Nem lehet tudni mikor, talán ő sem emlékszik arra a pillanatra, amikor megfordult az élete, de más ember lett. Kellemes, akivel jó együtt lenni, akinek a jelenléte hiányzik.
"Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme újjá lett minden." (2. Korinthus  5.16-17)  Vajon a kedves olvasó átment-e már ezen a változáson?

2013. november 17., vasárnap

Kökénylekvár



A parókia konyhájából belátni a kamrába, feltéve, ha kinyitom az ajtót. Az első dolgok egyike, amely a látómezőmbe kerül, ez az édes kis kökénylekváros üveg. Keresztlányunk, Pannika ajándékozta nekünk
Mellette meggylekvár. Szintén ajándék.
tavaly karácsonykor. Nagyon örültünk neki, és csak azért nem ettük még meg, mert sajnáljuk felbontani, olyan aranyosan néz ki. A keresztgyerek fogalma a Krisztus halála utáni keresztyén üldözések idején keletkezett, amikor a szülők, attól félve, hogy megölik őket hitükért, egy ismerőst kértek fel, hogy legyen keresztszülő, és nevelje fel a gyermeket, ha mártírhalált halnának. Nálunk mostanra megfordult a helyzet, mert gyakran előfordul, hogy Pannikától kapunk dolgokat, és nem mi adunk neki. Mivel azonban a keresztség kérdése a különböző felekezetek között vitatott, nem is taglalom tovább a témát, de azért azon érdemes elgondolkodni egy pillanatra, hogy volt idő, amikor a gyülekezeti tagok életüket adták Krisztusért, és nem az volt a kérdés, hogy milyen drága ajándékot adjanak egymásnak.
Sok családban óriási szervezőmunka előzi meg a karácsonyt az ajándék vásárlásán kívül is, főzés, sütés, díszítés stb. Persze ez részben nálunk is így van, de azért igyekszünk az ünnep igazi lényegét megragadni: "Jézusban Isten emberré lett." És nem mellesleg, ő kapott ajándékot a születésnapján, nem az emberek. Éppen ezért akár csomagok és fa nélkül is ünnepelhetnénk. Viszont az ajándék a szeretet kifejezése is lehet, ha arra törekszünk, hogy örömet okozzunk, és nem arra, hogy gyorsan letudjuk az egészet. Jó, ha megismerjük a másikat, puhatolózunk, hogy vajon minek örülne. Én például nagyon örülök a saját készítésű ajándékoknak. Úgy gondolom, hogy mindig bennük van az ajándékozó is. Csak azt sajnálom, hogy én nem vagyok kreatív, tőlem ritkán kap valaki olyasmit, amit én készítettem. Idén ez változni fog, de ez titok.:)

Recept:

A kökény vadon termő növény, bár már kísérleteznek az otthoni termesztésével is. Lekvárunk alapanyagát viszont Pannika és családja gyűjtötte. Akkor jó, ha már megcsípte a dér, mert ez tompítja a fanyar ízét, de mélyhűtőbe téve esetleg ki lehet ezt váltani. A szárától meg kell szabadítani, jól megmosni, és annyi vízben kell feltenni, amennyi éppen ellepi. Forralni körülbelül negyed óráig, majd langyosan, gumikesztyűs kézzel szétnyomkodni. Használható a botmixer is, de csak óvatosan, mert a kökény magja mérgező. Nagy lyukú szitán át kell törni, és a gyümölcshúst újra feltenni főni ízlés szerinti mennyiségű cukorral. Jól be kell sűríteni, és száraz dunsztban tartani kihűlésig.

2013. november 11., hétfő

Magányos muffinok

Divat a muffin. Különböző nagyságban, és receptek alapján készül ez az egyszerű, de finom sütemény. Nálunk  Noémi lányunk a nagy muffin sütő.
Rokokó csokidarával megszórva
Ő ezt a receptet használja:
2 bögre liszt
1 bögre cukor,
1 bögre tej
0,5 bögre olaj
1 tojás
fél csomag sütőpor
A lisztet a sütőporral összekeverjük. Az egész tojást habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, tejet, olajat, majd a sütőporos lisztet. Jól elkeverjük, és a masszát  muffin formákba öntjük, 170-180 fokos sütőben sütjük kb. 20 percig.

Bibliás elmélkedés:
Az angolszász népek után  a magyar a legindividualistább nép Európában - olvastam.
Ez valami olyasmit jelent, hogy nem közösségi lény, jól elvan magában. Nem nagyon tűri, hogy beleszóljanak az életébe.
A Wikipédia szerint:
Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával. Az individualisták az egyéni célok és vágyak elérését állítják a középpontba, elvetve a külső befolyást, jöjjön az akár társadalomtól, államtól vagy más egyéntől, csoportosulástól vagy intézménytől.
Ez igaz lehet, mert amikor még a szüleimmel külföldön jártunk, megfigyeltük, hogy a magyarok szinte mindig egyedül utaztak, más kelet-európai nép tagjai viszont csapatban. Három-négy autó csatlakozott össze, igazodtak egymáshoz az úton, és a kempingekben is. 






Sajnos nem vagyunk túl vallásos nép. Talán az individualizmusunk miatt is van ez. A vallásokat ugyanis közösségben élik meg a hívők, és ez fokozottan igaz a keresztyénségre. Most nem akarom azt taglalni, hogy Jézus az egyetlen út Istenhez, hanem azt, hogy Isten azt akarja, hogy az Ő népe vasárnaponként, de máskor is együtt legyen, és ő a gyülekezetben osztja ki az ajándékait. Gyakran tapasztaljuk, hogy hiába imádkozunk valamiért hosszú ideig, aztán egyszer csak egy imaközösségben valaki más fordul érte Istenhez, és hamarosan teljesül a vágyunk. "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik felemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki." - olvassuk a Prédikátor könyvében.(4. rész 9-10. versek) Hány idős ember él egyedül Magyarországon! Milyen szomorú, hogy otthonokba száműzzük őket ha már nagyon betegek, ahelyett, hogy családban öregednének meg! Egy afrikai keresztyén vezetőnek megmutattak egy öregotthont, de elborult az arca. Náluk ez elképzelhetetlen. A család nem hagyná őket magukra.
Talán nem véletlen, hogy a muffin olyan népszerű lett Magyarországon.
Már a sütése is! Hiszen különálló formákba öntjük, papírral elválasztva, és rendszerint így is tálaljuk.
A fenti eszmefuttatást a muffinról és a vallásosságunkról nem kell nagyon komolyan venni, bár külön-külön mindegyik gondolat igaz. Ha mégis a témánál maradok, akkor az igazi közösségi sütemény az aranygaluska.
http://korsocska.blogspot.hu/2014/01/aranygaluska.html