2015. szeptember 25., péntek

Gluténmentes túrógombóc dióban, szőlőmártás





Gyümölcsmártással is lehet kérni a túrógombócot vendéglőkben, ez adta az ötletet. Az otellót meg nem szeretjük, csak rakosgatom mindig, ha kerül valahonnan. Végül én eszem meg, de csak azért, hogy ne kelljen kidobni. Főzve viszont elfogyott, még ízlett is a nagyérdeműnek.
 Marti M. Szőlős receptek - Kihívás! játékához készítettem. Eredetileg egy régi, római-kori szőlőmártásos húst akartam főzni Lajos Mari egyik szakácskönyvéből, de aztán meggondoltam magam. 

Hozzávalók a gombóchoz:

50 dkg házi túró
15 dkg kukoricadara
csipet só
4 tojás
darált dió
porcukor



Elkészítés:

A túrót (persze bolti is jó) villával jól elkeverjük, és beledolgozzuk a négy tojást, a kukoricadarát és a sót. 2 órát állni hagyjuk. Utána vízbe mártogatott evőkanállal szép, formás gombócokat szaggatunk belőle, és forró, sós vízben megfőzzük. Sokáig fő, én 5 percet vártam, amíg kiszedtem. Érdemes megnézni a közepét, hogy átfőtt-e már. Darált, enyhén porcukros dióba forgatjuk.

Hozzávalók a mártáshoz:
30 dkg otelló szőlő
2 dl must
1 evőkanál rizsliszt
szegfűszeg





A szőlőszemeket jól megmossuk, és 1 dl mustban megfőzzük. Amint felforrt, már jó is. A másik 1 dl mustban elkeverjük a rizslisztet, és besűrítjük vele a mártást. Az otelló annyira testes, hogy fűszer nélkül is finom, de én tettem bele szegfűszeget.



Bibliás elmélkedés:
"Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda...
Én vagyok a szőlőtő, és ti a szőlővesszők. aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni." (János evangéliuma 15.1-8)


Horváth Géza igehirdetéséből idézek:
Sok olyan emberrel találkoztam, aki azt hitték, náluk rendben van minden, mert ők a szőlőtőn vannak. Ők a szőlőtőkéből élnek. És kiderült: nem azon élnek. Kiderült: nincs rendben. Sok ember azt hiszi, hogy a szülői háztól hozott vallásosság szőlőtő. Azt hiszi, hogy a nagymamától tanult imádság szőlőtő. Igen, de nem igazi szőlőtő. Valaki azt hiszi, hogy a hálaáldozata, amit Istennek ad, az szőlőtő. Az ő munkája, szolgálata, amit a gyülekezetben végez, az szőlőtő. Jézus azt mondja: vigyázz, mert ha van igazi szőlőtő, akkor van hamis is. Hamis azt gondolni, hogy nekem a vallás olyan dolog, ami megtart az örök- életre. Hamis azt gondolni, hogy a megtanult imádság elég Isten előtt. Hamis azt gondolni, hogy a szülői háztól hozott hit nekem is elég lesz. Jézus Krisztus az igazi szőlőtő. Ha benne van az életed, akkor ebből fog felfakadni és ebből fog feltörni az életnek a forrása. Az igazi szőlőtő azt jelenti, hogy Ő a mi számunkra az élet forrása, Ő a számunkra a világosság, az üdvösség, az imádság, a szolgálat és a hálaáldozat. — Ő minden. Ezért nagy kérdése a mai igének: vajon te ebben az igazi szőlőtőben vagy-e? A te életed Őbenne elrejtett élet-e? Jézus Krisztusban elrejtett élet-e a te életed? A szőlővessző csak akkor terem, ha a szőlőtőkén van, ha szerves egységben van vele. Sokan mondják egy-egy lelki élmény után, egy csendesnap, egy evangelizáció után, hogy közelebb kerültek Istenhez. Nekünk azonban nem közelebb kell kerülni Istenhez. Aki csak közel van a hűtőgéphez, az sosem lakik jól. Nekünk nem közel kell lenni a szőlőtőkéhez, nekünk benne kell lennünk. Huszonegy néhány évvel ezelőtt láttam erre egy példát. Néhány hónapig nem laktunk a szolgálati helyünkön, csak szolgálatokra jártunk ki huszonöt kilométerről. Az udvarunkon volt egy szőlőlugas. 


Jött a tavasz, és egy bácsi azt mondta nekünk: majd ő megmetszi ezt. Néhány nap múlva még mindig nincs megmetszve. Még néhány nap múlva még mindig nincs megmetszve. A bácsi viszont azt mondta: ő megmetszette. Kiderült, hogy a metszés során ő elvágta a vesszőket, s ahogy a lugashoz voltak kötve, azt nem szedte le, gondolta, majd valaki megteszi. Ő elvégzi a szakmunkát, ami annyi volt, hogy elmetszette a szőlővesszőket. Azok a vesszőcsonkok, amelyek a tőkén maradtak, elkezdtek hajtani, levelet hozni, és amelyek el voltak vágva, azok elkezdtek száradni. Nem jelentek meg azokon a virágok, a picike szőlőfürtök. Azt le kellett szedni és el kellett tüzelni. Pedig olyan közel voltak a szőlőtőkéhez…

Bővebben:
http://www.refpasaret.hu/pasaret/pred.php?id=2094

Szeverényi János honlapjáról egy másik tanítás erről:
http://www.szeverenyijanos.hu/cikkek/evelet/1c-envagyok.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése