2014. augusztus 31., vasárnap

Dietetikus az óvodában

Ez a bejegyzés tulajdonképpen zárása az úti beszámolónak. Kedves, Szlovéniában élő ismerőseinknek sokat köszönhetünk. A szálláskeresésben, egyáltalán a nyaralási ötletben is lendületet adtak. Még odafelé meghívtak, és olyan finom paradicsomos pennét ettünk, hogy nagyon sajnálom, amiért nem fényképeztem le az elkészítést. Ráadásul saját termesztésű fűszerekkel készült. 
Két kislányuk óvodás. Az intézmény saját dietetikussal rendelkezik! Nekem sokszor az az érzésem, hogy a konyhának, ahonnan a mi menzánkra érkezik az ebéd, nemhogy dietetikusa, de még szakácsa sincs. Ott viszont tudományosan állítják össze a heti menüt, minden nap van friss gyümölcs az asztalon, és számolatlanul ehetik a gyerekek. Hetente többször kínálják őket barna kenyérrel is. Gyakran kapnak friss zöldsalátát. A szlovének nagyon szeretik a levélzöldségeket, akár a hó alól is kikaparják. Van mi fejődnünk!
Mi, magyarok, kevés zöldfélét eszünk télen, inkább a savanyítás, aszalás szokása terjedt el a régi időkben.
Következő bejegyzés így egy ilyen recept lesz. 

2014. augusztus 27., szerda

Ennivaló úti beszámoló 6.rész: Ülő csirkesült




Bledből A Vintgar szoroshoz mentünk, ahol a Radovna folyócska vágott mély utat magának a hegyek között. Nem mindennapi élmény volt, ahogy a sziklába vájt úton haladtunk a zúgó folyó fölött.


Innen már hazafelé vettük az utunkat. Még megálltunk újra az Őrségben, itt is töltöttünk egy éjszakát.  Egy olyan házban aludtunk, amelyet egy gyermektelen házaspár adományozott a helyi református közösségnek.  Felújították, és kiadják családoknak, mint nekünk, vagy táborokat szerveznek benne. 
A tulajdonosok már életükben is szívesen láthatták a hívő embereket, erről árulkodik a kapuba vésett felirat: 
ISTEN HOZOTT! 


A Bibliában is több helyen van szó arról, hogy magánháznál jöttek össze imádkozni az emberek. Fiatal hívő korunkban, amikor még a férjem nem volt lelkész, mi is megnyitottuk a házunkat. Felekezet nélküli gyermekbiblia órákat, imaközösségeket tartottunk. Gyakorlatilag a gyermek-és ifjúsági hetek is az otthonunkban zajlanak,  bár a ház  tulajdonjogilag a gyülekezeté, nem a miénk. 
Józsuéval valljuk, hogy
"Én és az én házam  népe az Urat szolgáljuk" 
(Józsué könyve 24. rész 15. vers)

Az imaterem:


Vettünk néhány szép tárgyat az egyik fazekasnál, mint például cserépvirágokat, és ezt a csirkesütőt.




A hengerbe fűszereket kell tenni, és ráhúzni a csirkét. A tálrészbe kerülnek a zöldségek, és együtt lehet sütni az egészet a sütőben. Én karfiolt, cukkinit és krumplit adtam hozzá. Leöntöttem egy kis sós vízzel, és így sütöttem meg. Jó lett volna megkeverni legalább egyszer, de így is finom volt. Majd továbbfejlesztem idővel a technikát. A csirke nyakrészét biztos, hogy ki fogom vágni legközelebb, hogy mélyebben üljön a hengeren. 


Csirkesült receptek a blogból: 
Szeptemberi csirkesült: 

2014. augusztus 26., kedd

Ennivaló úti beszámoló. 5.rész: Goulash polentával





Mariborból Bled nevű városkába mentünk. Egy régi vár és egy csodálatos kis tó csöpp szigettel a fő látnivalók ott.  

A sziget látképe a várból.


Ilyen gondolával hajóztunk oda.


Közelről ilyen tiszta a víz.


A szigeten alig fér el valami, de azért egy templomot, és egy épületet felhúztak a dombocskára. Több helyen láttuk Szlovéniában, hogy torony áll a templom mellett. Itt is. Körlépcső vezet fel, a falon az idővel kapcsolatos bibliai idézetek.  Mint például ez is a 90. zsoltárból: 
"(Istenünk)Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk."
Nem feltétlenül a tudásról van itt szó. A Bibliában a bölcsesség az istenismeretet jelenti. A szívről pedig a Szív küldi szívnek szívesen című írásban  olvashatnak a blogban.

Hosszú tépelődésbe telt, amíg kiválasztottuk a vendéglőt. Majdnem elmaradt a meleg ebéd, mert bizony elég borsos ára volt mindennek. Hát nem a Hilton szálló étterme!

  

A mennyezeten rendszámtáblák a világ minden tájáról. Szóval egy kiskocsma volt, de tiszta, kulturált.


A bejárat melletti táblán a menüként ígért goulash döntötte el a kérdést. Finom volt, de a gulyáshoz nem, inkább egy híg marhapörkölthöz hasonlított. Benne 4 darab marhahús, és egy adag polenta. 

Polenta alaprecept a mindmegette.hu-ról:
20 dkg kukoricaliszt
4-5 dl víz
2 kg vaj
A sós vizet felforraljuk, majd óvatosan, hogy ne csomósodjon, hozzákeverjük a lisztet, és sűrű kásává főzzük. A végén belekeverjük a vajat. A képen látható, hogy a goulashba egyszerűen belecsaptak egy merőkanálnyi polentát. (Puliszkának hívják Erdélyben.)
Az asztalon olaj, gyümölcsecet, és kétféle kenyér. A salátát olajjal és ecettel készítették. Nagyon ízlett.




2014. augusztus 24., vasárnap

Ennivaló úti beszámoló 4. rész: Kiflibéka.

Ptujból Mariborba mentünk, ott is szálltunk meg egy egyszerű diákszállón. Este lesétáltunk a városba a Dráva partján. A fűnyírás és a gyomlálás nem az erősségük, de a nyilvános wc-k nagyon tiszták és ingyenesek. 
Ez a szőlő a képen állítólag a legöregebb a világon. Hogy hány éves, azt nem közölték, így legalább nem lehet velük vitatkozni a növény koráról. Ha azt mondanák, hogy 200 vagy 80, akkor könnyen jelentkezhetne egy másik szőlőtő, hogy ő meg 201 vagy 84. A legöregebb, és kész!
Három tő egyébként, a bal oldalinál van tábla, az lehet a matuzsálem, a másik kettőt utána ültethették.




Már fogytán voltak az otthonról hozott készleteink, így betértünk egy pékségbe (pekarne), hogy eredeti szlovén süteményt vegyünk, a kínálat azonban szinte azonos a miénkkel. Bukták, pizzák, zsemlék, kenyerek. Volt túrótorta, amit nálunk nem szoktam pékségekben látni, meg ez a fura kis kifliszerűség. Úgy néz ki, mint egy béka. Az anyagát tekintve átmenet a kelt tészta és a croissant között. Mondjuk 2/1 arányban, de ízlett.


A főtér:


Egy szép ház:



2014. augusztus 22., péntek

Ennivaló úti beszámoló 3. rész. Pompos vagy pizza?

Az Őrségből Szlovéniába mentünk. Csodálatos tájakat láttunk. Kis Svájc!
Ptujban megtekintettük az ezer éves emlékeket, mint például ezt a sírkövet, amely Marcus Valerius Verus nevű római helytartóé.




Szép volt a Szent György templom is. 






Megjegyzem, hogy a Habsburgok ott nem robbantottak fel várakat, mint nálunk, így a ptuji vár is ott állhat 1000 éve.





Kilátás  várból.


A templommal szemben ebédeltünk egy pizzériában. Ez egy normál méretű tányér egy adag mini pizzával. Jóllaktam vele. A rendes méretű pizzákat nem tudták megenni a gyerekek, így elvittük. Finom volt, de a tésztája inkább a töki pomposra, mint a Magyarországon kapható pizzákra emlékeztetett. 





Továbbgondolás:
A templomot Szent György tiszteletére emelték. Ő egy magas rangú római katona volt, aki keresztény hitre tért. Hűségesen szolgálta a császárt egészen addig, amíg nem kezdték el üldözni a keresztényeket. Ekkor lemondott hivataláról, és szembefordult a pogány császárral. Hite elhagyására akarták kényszeríteni, de kínzásokkal sem tudták megtörni. Végül 303-ban kivégezték. A legenda szerint megölt egy sárkányt vagyis:  A hit ereje képes legyőzni a démoni erőket is. Halála ugyan ennek ellentmondani látszik,  de tudjuk az egyháztörténetből, hogy a mártírok vére magvetés. Példájuk bátorságot ad sokaknak, hogy kitartsanak a hitük mellett. Az imádságon kívül fontos emlékezni a hithősökre, akik kitartottak, és végül szétfeszítették az istentelen római birodalom kereteit. 
A világban sok országban ma is üldözik a  keresztényeket sajnos. Egyházaink közös imára szólítanak fel egy nyilatkozatban:

2014. augusztus 19., kedd

Augusztus 20. Mit is ünneplünk most?




Augusztus 20-án a magyar államalapítást ünnepeljük, megemlékezünk a kereszténység felvételéről és az új kenyérről. A kenyér az életet jelenti a magyar ember számára, az úrvacsorában pedig a kenyér és a bor Jézus értünk megtört testére és vérére emlékeztet bennünket.
Istennek adunk hálát azért, mert megtartott bennünket idegen népek között. Küzdelmes évszázadok állnak mögöttünk, sorsunk ma sem könnyű. Hitvalló őseink példájából tanulva csak bűneink megvallása után várhatjuk sorsunk jobbra fordulását.

II. Rákóczi Ferenc imája példa lehet számunkra:
"Úristen,
Hozzád fordulunk a megpróbáltatásnak e a nehéz napjaiban, Népeknek és seregeknek Ura és Istene.
E nemzet küzd jogaiért és igazságáért, s Hozzád emeli esdő tekintetét, mert egyedül Tőled várhatja szabadulásának óráját.
Te az igazság kútfeje és a kegyelem kimeríthetetlen forrása vagy.
Ki parancsaidról megfeledkezett népednek időnként a szolgaság jármát adod, hogy megtörve gőgjét, a büntetésben igazságot, a megbocsátásban kegyelmet nyújts
Bevalljuk, Urunk, őseink nyughatatlanságát, beismerjük mindennapi vétkeinket, melyekkel ellened támadva, ostorodat valóban megérdemeljük.
Urunk, tekintsd mégis néped sóhaját, hallgasd meg a szegények, özvegyek és árvák hozzád felsíró jajkiáltásait!
Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra, és ne feledkezzél meg irgalmasságod cselekedeteiről, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasztottad szolgaságban sínylődő választott népedet...
Üdvözítő Istenember, Jézus, ki egykor vérkönnyeket hullattál a veszendő Jeruzsálem felett, tekints kegyesen a mi sanyargattatásunkra, s oltalmazd ezt a szép hazát...
Vezéreld cselekedeteinket, erősítsd karunkat, hogy egyesült erővel szolgálhassunk akaratodnak...
Add, hogy rendelkezésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid őreivé lévén, utunk békességben és nyugalomban vezessen tehozzád! Ámen"
Az írás a honlapomról való:
http://anyacska.hu/hit.php?id=content_hit11

Recept: 
Eszti parasztkenyere:



2014. augusztus 18., hétfő

Ennivaló úti beszámoló 2.rész: Erdei gombaleves. Dödölle






Ritkán engedhetjük meg magunknak, hogy vendéglőben ebédeljünk, de most támogatást is kaptunk a nyaraláshoz, úgyhogy nem volt kérdés, hol eszünk délben.
Erdei gombalevest kértem. Úgy készülhetett, hogy megpirították a hagymát olajon, hozzáadták a hajdinát, megszórták piros paprikával, felengedték vízzel, és amikor a hajdina már puhulni kezdett, hozzáadták a gombát. Nagyon finom volt!
A dödölle elfogyott, mire odaértünk, így rétest rendeltem. Hát megbántam, pedig helyi specialitásként kínálták. Hát az is volt! Speciálisan elázott a meggyes, viszont száraz volt a tökös-mákos. Mire mindenki megebédelt, addigra újra elkészült egy adag dödölle, úgyhogy meg tudtam kóstolni. Ez viszont nagyon ízlett!

Ez a dödölle


Gyönyörű Árpád-kori templom áll Őriszentpéteren. A reformáció idején lefestették a freskókat, helyükre bibliai idézetek kerültek. Ma már azt gondolom, hogy ha nem imádják a képeket, nem csókolgatják, nem imádkoznak hozzájuk, nem várnak gyógyulást a birtoklásuktól, akkor nem bálványimádás, és akkor maradhatnának. Hittan órákon is használunk képeket, bár a Jézus ábrázolásokon lehet vitatkozni. 
Viszont később a katolikusok nem festették vissza a képeket, az idézetek egy része most is látható: 





A felirat szövege az eredeti Károli Biblia szerint:
"Gyors, serény asszonyi állatot kicsoda találhat, mert ennek árja sokkal felül haladja a karbunkulusokét." (Példabeszédek könyve 31.10.) 

Mai nyelven: 
"Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngyöknél." *
Hát ez jól hangzik, igaz, nőtársak?

És egy figyelmeztetés a falon: 
"Az asszonyi állat az ő urát el ne hagyja."
Mai nyelven:
"Az asszony ne váljon el a férjétől." (1. Korinthusi levél 7. rész 10. vers)



A felirat szövege:
"Légy hű (Istenhez) mindhalálig, (és) neked adom az élet koronáját."
Nem kell mai nyelven közölni, ugye értjük? 

*
Igemagyarázat itt: 
http://www.refpasaret.hu/pasaret/pred.php?id=2218


2014. augusztus 17., vasárnap

Ennivaló úti beszámoló 1.rész: Tökmagolaj


Végre túljutottunk az ifihéten, a gyerekhéten, a kántorképzőn, és még sok mindenen, úgyhogy kezdődhetett a nyaralás. 
A Balatont már nem annyira szeretik a lányok, mint régen, így csak rövid időt töltöttünk ott. Inkább csak egy megálló volt, hogy ne kelljen egyszerre annyit utazni a Őrségig. Legnagyobb meglepetésünkre Hétrétországba csöppentünk, ami egy "köztivál" nevű fesztivál. Változatos kulturális és művészeti programokat szerveztek egy héten keresztül a környező falvakban. Az udvarokat kinyitották, és be lehetett menni, betekinteni az ottani emberek életébe. Mi a Batha-Portán jártunk először, ahol a tökmagolaj készítés rejtelmeivel ismerkedtünk meg. 


Ezek itt régi konyhai eszközök,  tökgyaluk.



Ez a tök, amit feldolgoznak. 


A tökmagot megdarálják, és a masszát megpirítják. Sajnálom, hogy csak későn vettem észre, hogy homályos lett a kép. 


Ebbe a lyukas edénybe teszik, és kisajtolják belőle az olajat így:



Pörkölés nélkül fél, egyébként 1 évig eláll. Gazdag telített, és többszörösen telítetlen zsírsavakban, vitaminokban. Bővebben itt.


Kaptunk kóstolót is, nagyon finom volt,de NEM ÉN ETTEM MEG  AZ ÖSSZES KENYERET. Balra vegyes zöld saláta tökmagolajjal és balzsamecettel. Középen tökmagkrém. A darált tökmagba kevertek egy kis sót és sajtkrémet, ha jól emlékszem.

2014. augusztus 7., csütörtök

Lecsó télire, de tényleg!

Kétféleképpen teszem el a lecsót télire. Az egyik változatot Lecsó helyett címmel közöltem. Ez valójában sült paprika tojással. Ha még forrón üvegekbe öntöm (de tojás nélkül), és teszek rá egy kis tartósítót, akkor száraz dunszt után eláll télire is. A másik a "de tényleg!" változat. Ebben sok paradicsom van, ahogy általában készítik. Most gondoltam egyet, és tettem bele zöld színű paprikát is. Íme: